67. Hazudik, vagy csak mesél? - A gyermekkori hazugság nyomában

„Te törted össze?” – „Nem.”

Szülőként könnyű megijedni, amikor a gyerekünk valótlant mond. Vajon hazudik? Manipulál? Mit jelent ez a kapcsolatunkra nézve? És egyáltalán: honnantól beszélünk valódi hazugságról?

Ebben az adásban körbejárjuk, mi minden állhat a gyerekek valótlannak tűnő kijelentései mögött. Szó lesz a fantáziáról, a nagyotmondásról, a vágyteljesítő történetekről, az emlékezeti pontatlanságokról és a szándékos megtévesztésről is.

Megnézzük, milyen kognitív képességekre van szükség ahhoz, hogy egy gyerek valóban tudatosan megtévesszen valakit, hogyan változik mindez az életkor előrehaladtával, és miért lehet olyan fontos kérdés, hogy miért volt nehéz elmondani az igazat.

Arról is beszélünk, hogyan reagálhat a szülő, amikor már valóban hazugsággal találkozik: mit mondjunk, mit kerüljünk el, hogyan tartsunk határt úgy, hogy közben a kapcsolat is megmaradjon. Egy hatlépéses kapaszkodót is adok ahhoz, hogyan lehet a helyzetet a vallatás és megszégyenítés helyett a megértés, a problémamegoldás és a jóvátétel felé vinni.

Mert az igazmondás megtanulásához valójában arra van szükség, hogy a gyerek megtapasztalja: elmondhatja az igazat akkor is, amikor szégyelli, amit tett.