Nappali 2026-09-07 #01 | Mi lehetett volna, ha nem kötik meg a szatmári békességet?

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként Magyarország történelme, ha 1711-ben a Rákóczi-szabadságharcot nem a szatmári békességgel (békével) zárják le.

A kérdés végiggondolásában Gebei Sándor, történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, nyugalmazott egyetemi professzor volt a segítségünkre. A beszélgetésből kiderül, hogy a szatmári béke helyett, miért helyesebb szatmári békességről beszélni.

A témafelvetés aktualitását adja, hogy a 2026-os év Rákóczi-emlékév, ugyanis 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. Valamint, 315 éve kötötték meg a szatmári békességet.

A szatmári békesség a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 29.-30. között Nagykárolyban kötöttek meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében III. Károly király megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal, mindezt II. Rákóczi Ferenc vezérlő-fejedelem távollétében.

A szerződés legfontosabb intézkedései:

-       megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek

-       a nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak

-       a jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat

-       vallásszabadságot ígérnek -       Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását