PéJé beszélget #44 | „A világmegváltást már a fiatalokra bízom” – Ardamica Zorán kalandos mindennapjai

Megpróbáltunk minél több információt bezsúfolni ebbe az egy órába. De egy életet nem lehet hatvan percben elmesélni. Az övét meg főleg nem! Beszélt édesapja előző rendszerbeli kálváriájáról, arról, gyerekként milyen kilátásai voltak, vagy hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, amik ha nem jöttek volna, teljesen máshogy vagy másutt alakul az élete. Annyi mindent megélt, átélt és túlélt, hogy hallgatva őt az jutott az eszembe, korhű dokumentumfilmet lehetne forgatni róla. De életrajzi könyvet mindenképpen kellene írnia.

A Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán tanár, költő, író, publicista, zenész a Nappaliban osztott meg részleteket eddigi, valóban nem mindennapi kalandokkal és izgalmakkal teli életútjáról.

A podcastből kiderül:

• miért ezt a ritka keresztnevet kapta,
• mit tudhatunk az édesanyjáról,
• milyen gyermekkora volt, édesapja politikai üldöztetése közepette,
• hogyan alakult apja életpályája „self-made manként”, ami első kötete fülszövegében olvasható,
• mikor jelent meg édesapja első könyve, A rokon cseléd, és a családi legendárium szerint hol mutatta meg a nejének az első példányt,
• miért kellett várni közel húsz évet a másodikra, az Anyám udvarlói címűre,
• milyen apró kompromisszumokat hozott meg az apukája annak érdekében, hogy írhasson,
• Zorán miben hasonlít az édesanyjára és miben az édesapjára,
• mi köze van Zs. Nagy Lajosnak ahhoz, hogy megjelenhettek első versei a Tábortűz diákhavilapban,
• ennek láttán miért hozott olyan döntést az édesanyja, hogy be kell őt íratni zeneiskolába…,
• mivel magyarázza azt, hogy szülőföldje levegőjében még az 1989-es érettségije idején sem volt érzékelhető a változás szele,
• miért tartja nagy szerencsének azt, hogy továbbtanulhatott,
• hogyan élte meg a rendszerváltást, és mi mindenből vette ki a részét,
• milyen utasítás keretében „érkezett meg a változás” a losonci pedagógiai szakközépiskolásokhoz,
• miért gondolja azt, hogy pályakezdő tanítóként sokszor nem állt a helyzet magaslatán,
• hogyan lett alapiskolai igazgatóhelyettesből egyetemi tanársegéd, majd később irodista, tanügyi hivatalvezető,
• honnan erednek az írói álnevei, a Jiran Morrica és a Füleki Hajnalka,
• milyen most, szinte kizárólag csak roma gyerekeket oktatni,
• el tudja-e képzelni azt, hogy a mostani alapiskolájából menjen nyugdíjba.

Az életútinterjú Ardamica Zoránnal januárban készült füleki otthonában, és a február 2-i Nappaliban került adásba. A riporter Puha József.