EP109| TAO-támogatás nélkül valóban vége van a magyar sportnak?

A társasági adó alapú magyar sporttámogatás története 2010-ben, a program meghirdetésével indult. Az elmúlt 15 évben több száz milliárd forint áramlott a TAO-rendszeren keresztül a magyar sportba. A másfél évtizeddel ezelőtt elindult folyamatnak köszönhetően számos sportegyesület és sportági szövetség kerülhette el a biztos anyagi csődöt. A korábbi időszakhoz képest jelentősnek mondható pluszfinanszírozást egyes sportágaknál a nemzetközi eredmények és teljesítmények is visszaigazolták. A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga árnyoldalai, működési alapproblémái. A vele szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a támogatási pénzek felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg.

Milyen változásokat hoztak a TAO-pénzek a különböző sportágakban? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján objektív értékelést lehet adni a rendszer másfél évtizedes működéséről, eredményességéről? Hogyan lenne érdemes ezt másképp csinálni?

Meghívott vendégeink, Halász Zoltán és Nemcsik Balázs segítségével alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mindketten erős sportkötődéssel rendelkeznek.

Zoltán volt a főszerkesztője a 2007-ben indult Jégkorongblognak, a sportág talán legnépszerűbb hírportáljának. Ebben a minőségében régóta és nagyon behatóan foglalkozott a magyar jégkorong szinte minden vetületével, így természetesen a támogatási, finanszírozási kérdésekkel is.

Balázs, aki nem először jár stúdiónkban, korábban több hazai sportági szövetségnél töltött be vezető tisztséget. A Magyar Kézilabda Szövetség volt főtitkáraként, a Magyar Vízilabda Szövetség volt főtitkáraként és ügyvezetőjeként, valamint a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezetőjeként meglehetősen nagy rálátása volt a TAO-program működésére.